Mennyire kell feladnod magad egy-egy helyzetben, hogy képes legyél végre magadért választani?

Sokszor megfogadjuk, hogy nem leszünk olyanok, mint amilyenek ők voltak. Persze, hogy nem tudunk másmilyenek lenni. Ránézünk az 1 év alatt arra is, hogy mi az, amit elutasítunk a legjobban bennünk és az megtalálható bennünk is.
Milyen programokat indítanak el bennünk felmenőink által átélt traumák?
Az egyik fő sérülés vagy program, amivel én a legtöbbet dolgozom családállítások során, az a „nem vagyok elég és kevés vagyok”, valamint ehhez azonnal kapcsolódik „a hibás és én vagyok a bűnös” program. Azt tapasztalom, hogy ezek kéz a kézben járnak.
Az a bizonyos első lépés

Megengednénk-e magunknak, hogy képesek vagyunk megtenni azt az egy lépést, ami elindítja a változást?
Árnyék- és homályjáró

Hajlandó vagy-e ránézni, akár egy egyéni családállítás keretén belül arra, hogy hogyan befolyásolnak téged a hozott mintáid?
Gyakran úgy érzed, mindenki téged bánt?

Neked vannak olyan pillanataid amikor úgy érzed, hogy összecsapnak fejed felett azok a bizonyos hullámok? Mintha minden összeesküdött volna ellened?
Gyökérprobléma

Az energiáknak én mindig jobban hiszek, mint a kimondott szónak. Mert sokszor mást mond a száj, mint, ami valójában van. Egy-két jól feltett kérdés és máris ott vagyunk a gyökérproblémánál.
Miért szinte lehetetlen túllépni a veszteségen, akár több év elteltével

Nagyon sokszor találkozok azzal a családállítások során, hogy nem tudnak továbblépni klienseim a hozzátartozó elvesztése okozta gyászból. Itt nem a félévesről beszélek és nem is az 1-2 éves gyászról, hanem arról, amikor már eltelt nagyon sok idő.
Mit tartasz fenn valójában a kapcsolatodban?

Magad ellen dolgozol, csak hogy a másiknak jó legyen. Mit döntöttél el és mikor, hogy ő mindenképpen benne kell, hogy legyen az életedben?
Maradhatsz a traumában. Vagy akár ki is jöhetsz belőle?

Mi az a trauma és akár a testi fájdalom használatában, ami annyira értékes, hogy inkább elviseled a fájdalmat is, mint hogy megváltoztasd az egészet?
Mikor a feltétel nélküli szeretet kontrollá válik

Annyiszor hallom ezt, hogy a feltétel nélküli szeretet. Ami valójában sosem feltétel nélküli.
Elhisszük, hogy az, de nem az. A legtöbb esetben van vele valamilyen hátsó szándékunk. Igen egy baba felé még az van, de felnőttkorban én nem igazán találkoztam még olyannal, aki valamit ne akart volna elérni.