Gyökérprobléma

Az energiáknak én mindig jobban hiszek, mint a kimondott szónak. Mert sokszor mást mond a száj, mint, ami valójában van. Egy-két jól feltett kérdés és máris ott vagyunk a gyökérproblémánál.
Mit tartasz fenn valójában a kapcsolatodban?

Magad ellen dolgozol, csak hogy a másiknak jó legyen. Mit döntöttél el és mikor, hogy ő mindenképpen benne kell, hogy legyen az életedben?
Maradhatsz a traumában. Vagy akár ki is jöhetsz belőle?

Mi az a trauma és akár a testi fájdalom használatában, ami annyira értékes, hogy inkább elviseled a fájdalmat is, mint hogy megváltoztasd az egészet?
Így éld túl, ha megszólnak, megítélnek

Ismered az érzést, amikor megszólnak, beszólnak, megítélnek? Hogy mit tehetsz amikor ilyen helyzetbe kerülsz? Próbáld ki, hogy felteszed magadnak ezeket a kérdéseket
Mi, vagy ki az, akinek odaadtad a hatalmadat?

Hányszor van az, hogy úgy érzed nem a te napod, mintha nem lennél az igazi verziód? Olyan, mintha valami vagy valaki más vette volna át az életed és az afeletti irányítást.
Hogyan mondj le minden esetben önmagadról?

Amikor valaki elindul az önmunka terepén, előfordul, hogy jelentős változások állnak be úgy a viselkedése, mint a választásai terén.
Mit is kezdj azzal, ha azt érzed, hogy ez a nap nem a tiéd?

Mert, hát ugye vannak olyan napok, amikor úgy kelünk fel reggel, hogy még az ujjunkat sem szeretnénk kidugni a takaró alól. Amikor, én úgy szoktam ezt képletesen szemléltetni, hogy előtört bennem a dinoszaurusz, aki maga körül most törne és zúzna legszívesebben.
Miért viselkedsz úgy, ahogy neked nem jó – és mit tehetnél helyette?

Annyi tanult mintánk és viselkedünk van, amiket gyerekként tettünk magunkévá. Válaszreakciók, működési mechanizmusok, hogy a minket ért helyzetekre, eseményekre, dolgokra hogyan kell reagálnunk.
Nehézségre vagyunk huzalozva?

Néha úgy érzem, hogy olyan, mintha fixen be lennénk mi emberek kötve valamilyen láthatatlan szállal ahhoz, hogy a nehézség mindig jelen legyen az életünkben.
Megengedésbe tudsz-e kerülni azzal, hogy a gondolataid miatt vagy abban éppen, amiben vagy?

Mennyiszer rontjuk el azzal a jelen pillanatot, hogy csak azt figyeljük folyamatosan, hogy mi nincs még itt és miért nem vagyunk még ott, ahol valójában már lenni szeretnénk?