Hány óriássá emelt mesehős van körülötted?
Hányszor adunk gondolatban nagyobb hatalmat olyan dolgoknak, amik valójában megfoghatatlanok? Ezek lehetnek személyek is, akik nélkül nem tudjuk az életünket elképzelni sem. Ezért tálcán felkínáljuk, és át is adjuk nekik az erőnket.
Hány ilyen tálca van az életedben, amit másnak adtál oda? Mert inkább lemondasz róla, de az a valaki vagy valami ott legyen, mert anélkül nem tudod elképzelni azt, hogy te működni tudsz az életedben. Mennyi ilyen óriássá emelt mesehős van körülötted?
Nem tudnak a dolgok csak úgy megtörténni veled. Nem tudnak emberek csinálni veled semmit sem anélkül, hogy te valaha, valamikor ne adtál rá volna nekik engedélyt erre.
Hogyan tudna rád egy valami hatni, ha te nem adsz rá engedélyt neki?
Minden olyan helyen ahol téged más irányít és másnak adtad ki az életed irányítását, azt hajlandó vagy-e itt és most befejezni?
Minden olyan embertől, helyzettől és dologtól visszakérni, venni az erődet, akinek te tálcán oda adtad?
Nem tudnak helyzetek, csak lenni veled, ha te nem teremtetted meg, azt, hogy lehessenek.
Milyen olyan korábban hozott választást hoztál, ami idáig vezetett?
Milyen lépést kellene tenned annak érdekében ez a történés elkezdjen változni?
Mit tudsz tenni vele? Akarsz ezen egyáltalán változtatni?
Mert mindig jön a „nem jó és abba akarom hagyni”. Rendben, és miért is nem teszed akkor? Akarod, szeretnéd, de valójában nem csinálsz semmit sem annak az érdekében, hogy valami egyáltalán változzon. Annyira megszoktad már a rosszat, hogy el sem tudod képzelni azt, hogy neked lehet jó és ez az egész lehetne másképpen is.
Mi a jó a rosszban, amit nem vagy hajlandó elengedni?
Mit kapsz tőle, amire szükséged van?
Mi az, amit megtanultál egész pici korodban, hogy így tudsz elérni?
Mi az, amit senki nem tanított meg, hogy csinálhatod másképpen?
Ezekre a kérdésekre szeretek válaszokat kapni. Néha kell egy kis energetikai rásegítés, hogy az ember kimondja, hogy mit is kap valójában és miért is csinálja ezt az egészet. A változás onnan tud elindulni, hogy erre ráeszmélünk, rájövünk saját magunk. Sokkal nagyobb hatása van annak, ha ti jöttök rá, mintha én mondom ki. Mert ha én mondom el, akkor, ha valakiben van olyan minta, hogy mindig más a hibás, ő sosem, akkor itt is ez várható. „Hiszen te mondtad.”
Mi a jó a rosszban, amit nem vagy hajlandó elengedni?
Nem mindig könnyű szembe találkozni azzal, ami van, vagy amiből működünk. De felszabadító érzés az, amikor rájössz, hogy le is teheted, és azt választod, hogy le is teszed.
Évek óta hordozott dolgokat lehet pillanatok alatt megváltoztatni. Ilyen a bűntudat, a hibás vagyok egy olyan dologért, amit végül kiderül, hogy valójában el sem lett követve, fájdalmakat, szorongást, pánikot…
Hány olyan felesleges gondolat van a fejünkben, ami ráadásul nem is a miénk?
Mert nagyon sok dolgot képesek vagyunk másoktól átvenni. Aki egy kicsit is érzékenyebb, az hajlamos erre. Mások nézőpontjait a magáénak tudni és abból elkezdeni működtetni az életét. Egy percre sem jut eszébe annak, aki csinálja, hogy ezt meg lehet változtatni is akár.
Oldás
„Csak azokkal a gondolatokkal vagyok hajlandó élni az életem, amik a sajátjaim. Minden olyan gondolatot, ami a fejemben van, és másé, azt nagy tisztelettel visszaküldöm annak, akié.”
