A szeretet milyen?
A szeretetnek annyi, de annyi formációja van, amit mi el sem tudunk képzelni.
Mert van róla valójában gondolatunk, kivetítéseink, hogy hogyan is nézhet ki valójában ez az egész. Vagy nézőpontunk, hogyan kell kinéznie, és egy csomó elvárásunk irányában.
Hogyan kellett volna a szüleinknek szeretnie minket, hogyan kellene nekünk őket, vagy a gyerekeinket? Kigondolunk valami, ami teljesen eltér attól, ami valójában kellene, hogy legyen. De nincs is olyan, hogy kellene valahogy kinéznie a szeretetnek. Mert ki, és hol írta azt le, hogy hogyan kellene is kinéznie, vagy mit is jelent.
Kérdezd meg magadtól, hogy neked mit jelent a szeretet, vagy az, hogy te hogy érzed azt, ha szeretve vagy. Nincs két egyforma ember, így nincs két egyforma szeretet sem. Ez az én elgondolásom alapján mindenkire egyénre szabott, hogy ő hogyan képes rá.
A lényeg az, hogy neked mi az. A te életedben hogyan jelenik meg, és hogyan érzed azt, ha te szeretve vagy.
Minden kitalációdat, minden nézőpontodat, amit láttál, halottál a szeretetről, azt hajlandó vagy-e elengedni?
Minden tv-ben látott dolgot, hogy mit jelenthet a szeretet, hajlandó vagy-e elengedni? Hogy keresel valami olyat, ami valójában forgatókönyv alapján történik. Te egy előírt forgatási terv szerint szeretnél szeretni vagy úgy, ahogyan te képes vagy rá? Te szereted azt, ha valaki elvárja tőled azt, hogy hogyan kell szeretned, és az sose lesz jó úgy, ahogyan te csinálod? És ahol te elvárod másoktól, és megszabod nekik, hogy ők hogyan csinálják ezt hajlandó vagy-e elengedni, és megengedni nekik, hogy úgy csinálják, ahogyan képesek rá, és ahogyan tudják.
Minden olyan elvárásodat, hogy téged, hogyan kellene valakinek szeretnie ezeket az elvárásokat könnyen könnyedén képes vagy-e üdvözölni, és, amennyire tőled telik, elengedni?
Minden akarást, hogy te valakit szeress, és közben fogalmad sincs, te hogyan csinálod ezeket könnyedén útjukra bocsájtod-e?
Ahol elvárod azt, amit még magadnak sem tudsz elmondani, hogy hogyan is kellene, ezeket a másokra irányuló elvárásokat hajlandó vagy-e üdvözölni?
Mindenhol, ahol te azt gondolod, hogy te nem vagy rá képes, és nem is tudod ezt művelni, megengednéd-e egy pillanat erejéig, hogy meglásd, mekkora szereteted van a másik ember irányába csak éppen nem úgy, ahogyan azt te kigondoltad.
Mert lehetséges, hogy az nem úgy, és nem olyan formában, alakban jelenik meg, ahogyan ezt eddig te másoktól láttad. Nagyon sok esetben van az, hogy a szüleinkkel szemben megengedőek vagyunk és hagyjuk nekik azt, hogy ők úgy adják, ahogyan ők képesek rá, és tudják ezt is egy szeretet.
Ha engedem a másiknak, hogy az legyen, aki és úgy, ahogyan tud az lenni, és nem vágom le a szárnyait, azért mert én nem úgy gondolom vagy én nem voltam képes repülni ezért ő se tegye meg. Ez is annak minősül.
Ha a szüleinknek sem mutatta meg senki, hogyan kellene, és mi is ez valójában, akkor ne legyen már velük szemben olyan lehetetlennek tűnő elvárás, amit ők sose lesznek képesek nyújtani, mert nem tudják, nem képesek rá. Ez nem rossz vagy jó, egyszerűen nem képesek rá. Nincs előttük követendő példa, és nekik nem volt lehetőségük ez ellen tenni, ha jó volt, ha nem. A mi generációnknak van lehetősége segítséget kérni.
Drága szüleim elfogadom azt, ahogyan ti képesek vagytok szeretni engem.
Elfogadom azt, hogy, amire én vágyom, azt nem fogom megkapni valószínűleg soha sem tőletek. Elkezdem a belső gyermeket gyógyítani, aki sír belül bennem, azért a szeretetért, amit soha sem kapott meg.
